29. fejezet

Itt is a következő rész! Jó szórakozást!

And what is love
If you're still searching for something?
And what is love
If it's building up to nothing?

Higher by Sigma feat. Labrinth

 

Miután befejeztem a sminkemet, leellenőriztem a megjelenésemet a tükörben. Én is farmert választottam a vacsorához, akárcsak Nelly, egyszerűen mert nem volt más. Manhattanben, ha a barátaimmal mulatni készültünk, biztosan egy rövid és feszes ruhában vetettem volna bele magam az éjszakába. De ez Pire volt, és nem számítottam féktelen mulatozásra. Meg aztán bepasizni sem akartam. Szóval a virágos top, a visszafogott smink és a laza konty nyerő lesz estére.

                JJ a saját szobájában készülődött, ami furán sokáig tartott neki, ahhoz képest, hogy a) ő mégiscsak egy srác b) tudtommal farmert és inget akart felvenni. Kiléptem a szobámból, hogy megnézzem, hogy áll. Az ajtajához közeledve hallottam, hogy telefonál. Csak annyit tudtam kivenni, hogy néha igent, néha meg nemet mondott. Aztán – talán meghallotta, hogy közeledem – gyorsan letette.

-          Majd visszahívlak – ígérte valakinek.

-          Minden rendben? – kérdeztem a szobájához érve.

JJ az ablaknál állt nekem háttal, kezében a mobiltelefon. Megfordult és rám mosolygott.

-          Persze. Csak ez a munka, amit már említettem neked.

-          Hát, valójában csak annyit mondtál, hogy van egy lehetőség, de nem egyszerű – emlékeztetettem.

-          Ez így is van – mondta és felém sétált. – Még mindig nem egyszerű.

-          Elvállalod?

-          Még nem tudom – vonta meg a vállát.

JJ-vel sosem beszéltünk a jövőről. Hogy mi lesz, ha én a nyár végén hazamegyek Manhattanbe. Ő hova megy? Meddig marad Pire-on? És egyáltalán… mi lesz velünk? Sosem mertem szóba hozni a témát, féltem, hogy JJ nem tartja olyan komolynak azt, ami köztünk van, hogy időszerű legyen beszélni a közös jövőnkről. Talán nincs is nekünk olyan.

-          Csodaszép vagy – jelentette ki és átölelte a derekam.

-          Te sem nézel ki rosszul – állapítottam meg. És valóban nagyon jól festett az ingben, amelyet otthonról hozott magával és itt vasalt ki nálam az imént. Sosem láttam még férfit vasalni. Nem volt rossz látvány, pláne, hogy JJ egy szál farmerban végezte a műveletet.

Kéz a kézben sétáltunk át Katie házához. Kimondatlan egyezség volt közöttünk, hogy nem csinálunk titkot abból, hogy együtt vagyunk. Valószínűleg nem is tehettük volna, hiszen egyrészt Pire pici sziget volt, ahol vélhetően már rég híre ment, hogy JJ hol alszik mostanság, másrészt pedig ha Nelly tudta… már nem volt mit titkolni.

És tényleg. Senki sem lepődött meg azon, hogy együtt érkeztünk, sőt Nick, amikor üdvözlésképp átölelt, a fülembe súgta:

-          Örülök neked, te lány.

-          Köszönöm – rebegtem.

Féltem, hogy rákérdez, mit döntöttem a múltkori ajánlatáról, mert az elmúlt napokban nem igazán volt energiám ezzel foglalkozni. Éppen ezért némileg el is keserített, hogy a magánéletem milyen könnyedén háttérbe szorította a munkával kapcsolatos terveimet. Ez nem vetett valami jó fényt az esetleges vállalkozói karrieremre. De szerencsére Nick egyáltalán nem hozakodott elő a témával.

Attól is féltem, hogy JJ hogyan illeszkedik be a társaságba. Mindenkit ismert már, de még nem vett részt egy közös vacsorán, kávézáson, grillezésen sem. Pár mondatot váltani a boltban valakivel egész más, mint órákon keresztül társalogni. De nem volt miért aggódnom. Míg mi lányok segítettünk előkészíteni a vacsorát Katie-nek, a fiúk elvonultak a sörükkel a nappaliba, ahonnan hamarosan rengeteg nevetést lehetett kihallani.

Az este legszomorúbb pillanata aztán a vacsora vége felé érkezett el, amikor Katie felemelte a poharát, hogy a díszvendégek egészségére igyunk.

-          Annyira sajnálom, hogy elmentek – tette hozzá elszontyolodva, miután mind belekortyoltunk az italunkba. – Hamarosan vége a nyárnak, és megint kiürül a sziget.

Na, igen. A nyár végeztével ugye Nelly és Danny is elhagyja Pire-t. Hallottam már, hogy pár nap múlva pedig Katie párja, George is felkerekedik, hogy a távoli Ausztráliába menjen dolgozni egy filmforgatásra.

-          Ha George és Dennis úgyis Ausztráliában forgat, Flora nem jön addig ide? – kérdezte Joley.

Tévedhetetlen információforrásomnak, Nellynek köszönhetően tudtam, hogy pár éve Dennis Lleyton, a filmsztár itt dolgozott a szigeten, és itt ismerkedett meg a kedvesével, aki történetesen Katie legjobb barátnője. Akkoriban jött össze Katie és George is.

-          Nem, Flora elkíséri Dennist a forgatásra – rázta meg a fejét Katie. – Dennis rábeszélte, hogy menjen vele, utána pedig együtt bejárják az országot.

-          Akkor csak te és JJ maradtok a szigeten – állapította meg Nelly, jelentőségteljes pillantást vetve a mellettem ülő JJ-re, nyilván azt várva, hogy erősítse meg vagy cáfolja az iménti kijelentést.

JJ egy jó darabig nem szólt semmit, aztán talán rájött, hogy a vele szemben helyet foglaló lány addig nyársalja a tekintetével, amíg nem mond végre valamit.

-          Még nem tudom, én meddig maradok Pire-on – közölte végül.

-          Remélem, nem sokáig, haver – vetette közbe George. – Nem hiszem, hogy a legjobb, ami veled történhet, ha itt maradsz dolgozni a családi vállalkozásban.

Rendkívül diplomatikusan ugyan, de George mindannyiunk véleményét fogalmazta meg, mert mindenki bólogatni kezdett az asztal körül.

-          Ennyire nyilvánvaló? – vigyorodott el JJ, mire a mellette ülő Nick megveregette a vállát, és odasúgta neki:

-          Lépj le innen, de mielőbb, cimbora.

-          Igyekszem – ígérte JJ nevetve.

Nelly nagy szemeket meresztve rá kétségkívül további magyarázatra várt, de ezúttal nem kapott. Úgyhogy tovább repítette a tekintetét rám, de én csak megvontam a vállam, ahogy ismét belekortyoltam az italomba. Hiszen én sem tudtam semmit JJ terveiről, és ettől nem voltam éppen boldog. Csak annyit tehettem, hogy reménykedtem, JJ egyszer majd csak beavat.